Masszázs története
A masszázs története egyidős az ember történetével. Amikor valamilyen külső vagy belső inger hatására megfájdul valamink, ösztönösen odakapunk, nyomkodni, dörzsölni, simogatni kezdjük. A masszázs különböző formáit évezredeken át alkalmazták gyógyításra, vagy a betegek fájdalmának enyhítésére. A legrégebbi írásos emlékeink az ókori Kínából származnak, ahol az i.e. 2700 körül megjelent „ A sárga császárok belső orvoslása” című könyvben már megemlítik a masszázst, mint gyógyító hatású tevékenységet. A masszázs szó görög elnevezésének szószerinti fordítása: gyúrni, dörzsölni. Hippokratész (i.e. 460-377) a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlennek tartotta a friss levegőt, a megfelelő táplálkozást, a gyógyfürdőt és a masszázst.
A masszázs nem ajánlott a következő tünetek meglétekor:
- bőrfertőzések és fekélyek
- heveny belső és külső gyulladás
- magas láz
- heveny csontvelőgyulladás
- daganatos megbetegedések
- trombózis, embólia esetén, sebészeti beavatkozás után
- menstruáció első 2 napja alatt